"Aki embernek hitvány, magyarnak alkalmatlan"           

                                                                                                                            (Tamási Áron)

RÉGI MAGYAR ÁLDÁS

Áldott legyen a szív mely hordozott, és áldott legyen a kéz mely felnevelt,
Legyen áldott eddigi utad, és áldott legyen egész életed.
Legyen áldott Benned a Fény, hogy másoknak is fénye lehess,
Legyen áldott a Nap sugara, és melegítse fel szívedet.
Hogy lehess meleget adó forrás, a szeretetedre szomjasoknak,
És legyen áldott támasz karod, a segítségre szorulóknak.
Legyen áldott gyógyír szavad, minden hozzád fordulónak,
Legyen áldást hozó kezed, azoknak kik érte nyúlnak.
Áldott legyen a mosolyod, légy vigasz a szenvedőknek,
Légy te áldott találkozás minden téged keresőnek.
Legyen áldott immár minden hibád, bűnöd, vétked,
Hiszen aki megbocsátja, végtelenül szeret téged.
Őrizzen hát ez az áldás, fájdalomban, szenvedésben,
Örömödben, bánatodban, bűnök közti kísértésben.
Őrizze meg tisztaságod, őrizze meg kedvességed,
Őrizzen meg Önmagadnak, és a Téged szeretőknek.